RÓLUNK
A Történelmi Hadi Akadémia Alapítvány szándéka a magyarságtudat erősítése, az erkölcsösség, az önazonosság, a kulturális, történelmi, keresztény hagyományaink megismertetése, megszilárdítása a gyermekekben, fiatalokban és a felnőttekben. Ennek érdekében célunk, hogy határon belül és határon kívül olyan hálót építsünk ki, hogy a magyar gyermekek, fiatalok, ifjú felnőttek számára bárhol elérhetőek legyen bajvívó szakkörök, felnőttképzés keretében pedig minél több instruktort képezhessünk, akik a Kárpát-medence területén terjesztik tevékenységünket, adják tovább a megszerzett tudást. Egyre több szülő és pedagógus ismeri fel ennek a jelentőségét, munkánk hatékonyságát, örömmel fogadja gyermekének ilyen szemléletű nevelését, így folyamatosan szélesedik az igény szakköreinkre. A Történelmi Hadi Akadémia Alapítvány fő, alapító tagozata, a Bajvívó Magyarok Hagyományőrző és Sport Egyesület által életre hívott bajvívó szakkört 2015-ben az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet „jó gyakorlatai” közé sorolta.
A Történelmi Hadi Akadémia Alapítvány fejlesztési és nevelési programja több területre hat pozitívan, több területet fejleszt. Jótékonyan hat mind a szellemi, mind a mentális, mind pedig a fizikai fejlődésre, amellett ösztönzőleg hat a szociális készségek fejlesztésére, a közösséghez tartozásra, ezzel szilárdítva a közösség megtartó erejét. Erősíti a magyarságtudatot, az összetartozás érzését – határon belül és határon kívül –, gyarapítja, elmélyíti a történelmi, művészeti, irodalmi hagyományt, tudást, átadja azt a magyar kulturális örökséget, amely keresztény értékekre nevel, kiemeli a család fontosságát, kialakítja azt az európai keresztény gondolkodásmódot, életszemléletet, amely biztos alapot ad ahhoz, hogy tudjuk, hova tartozunk, hogy egységben legyünk szellemben, lélekben egyaránt. Foglalkozásaink, előadásaink, rendezvényeink, kiadványaink mindezt a célt szolgálják
Hadfiak Seregszemléje
Az ország legnagyobb katonai hagyományőrző rendezvénye több száz hagyományőrző gyermek részvételével, az ország minden részéről. A gyermekcsapatok a lovagkortól a huszárokon, az I. és II. világháborús csapatokon át egészen a mai honvéd kadétokig.
Ostromjátékok
Egy adott évfordulóra készülve, történelmi helyszíneken tartunk csatarekonstrukciós drámajátékokat, ahol viseletben, élő zenére, korabeli hangszerkísérettel játsszák újra a gyerekek, fiatalok, felnőttek az adott csatát (pl. magyar és szerb hagyományőrző gyerekekkel újrajátszva a dicsőséges nándorfehérvári diadalt, vagy az egri csatát a pilisborosjenői egri vár másolatában). A megyei, országos és Kárpát-medencei ostromjátékok mellett minden évben tervünk megtartani a Kárpát-medencei tavaszi gyülekező-seregszemlét, valamint a vármegyék közti megmérettetéseket az Kárpát-medence területén, mezei csatajátékokat, illetve megyei, országos és Kárpát-medencei huszártornákat (lovasharc és szablyavívó-verseny).
Zarándoklatok történelmi helyszínekre
Célunk a lovagi zarándoklat újjáélesztése, ezáltal hagyományaink felelevenítése, a történelmi események plasztikussá tétele. Történelmi helyszínekre és nemzeti emlékhelyeinkre (Muhi, Mohács, Drégely vára, Eger, Szigetvár, Temesvár) zarándoklunk menetben, a 20-30 km-es távot korhű viseletben és fegyverzetben, zarándokzászlóval és feszülettel tesszük meg. Stációnként megismerkedünk az adott helyszín, emlékhely történetével, érkezés és megemlékezés után éjszakai bajvívást tartunk fáklyás körben az ott elesett magyar vitézek emlékére, korabeli hangszerekkel kísért élő zenére.
Családi napok
Családi bajvívó eseményeinken a gyermekek, szülők, nagyszülők együtt vesznek részt ostromjátékainkon, valamint a kiegészítő – kézműves és egyéb – foglalkozásokon, amelynek része például közös főzés is, ahol az idősebb generációk megoszthatják az élet minden területén szerzett tapasztalataikat, átadhatják a nemzedékről nemzedékre öröklődő archaikus tudást, a fiatalok pedig megerősítést kapnak abban, hogy az idősebbek segítése alapvető, fontos feladatunk.
Szakkörök, egyesületi foglalkozások
Bajvívószakkör-rendszerünk felvételt nyert az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet „jó gyakorlatai” közé, így már hivatalosan is tartható foglalkozásnak minősül az általános iskolák testnevelő óráinak keretein belül. Jelenleg 8 helyszínen, heti egy alkalommal, helyszínenként 20-50 gyermek, összesen 300 fiatal vesz részt az akadémia pártfogásában működő katonai hagyományőrző egyesületek végvári vitézi foglalkozásain.
Foglalkozásaink során a tanulók mind elméleti, mind gyakorlati oktatásban részesülnek. Az elméleti órákon az adott korszakot ismertetjük meg: a vitézlő népek életét és szokásait, harci eszközeiket, védelmi rendszereiket; sorsdöntő csaták, párbajok, legendás történetek elbeszélését; anekdotákat országot formáló hadvezérekről, királyokról, illetve korabeli levelezésekből származó erkölcsi mondanivalók adják az elméleti oktatás alalapját.
A gyakorlati foglalkozások alkalmával az archaikus mozgáskultúra elsajátításán keresztül a résztvevők megtanulják a szablya, az íj és egyéb harcászati eszközök használatát, a korabeli magyar és közép-európai harcászat jellemző gyakorlati elemeinek csapat és egyéni sportjátékba ötvözött fogásait, illetve a lovas harcászatot is.
Mit fejleszt?
A szituációs játékokban, a legkülönfélébb helyzetekben szükség van csapatmunkára, közösségen belüli egyéni felelősségvállalásra, önuralomra, fegyelemre, koordinációra, óvatosságra, kitartásra, leleményességre, szemfülességre, figyelemre, gyorsaságra, bátorságra, ritmusérzékre, akaraterőre, döntéshozatali képességre, empátiára és monotóniatűrésre. A felsorolt képességek, készségek a gyakorlatok során kialakulnak, fejlődnek a gyermekekben, teljesítményük számottevően növekszik mind az iskolában, mind az iskolai tevékenységeken kívül.
Ismert tény, hogy a gyermekek személyiség-, idegrendszer-, ízületi, váz- és izomrendszer-fejlődésének folyamatában a mozgásfejlődés az egyik fontos tartópillér. A fejlődés már magzati korban elkezdődik, a legintenzívebb szakasza a születéstől 10–12 éves korig tart. Az ebben az időszakban történő mozgásfejlesztés a pszichés fejlődésben nélkülözhetetlen szerepet játszik a felnőttkori optimális gondolkodási képesség kialakulásának megalapozásában.
A szenzomotoros fejlődés nélkülözhetetlen a tanuláshoz szükséges idegpályák összerendezésében. A kereszt-, nagy- és finommozgások fejlesztése számottevően hozzájárul a gondolkodás és intelligencia pallérozásához. A sport- és különböző mozgástevékenységek során megfelelően, kidolgozottan végrehajtott gyakorlatok pozitív hatással vannak az optimális pszichikai fejlődésre, a jobb és bal agyféltekére, így segítik az agykéreg anyagcsere-folyamatait, tehát pozitív hatással bírnak az optimális pszichére és gondolkodásra. A motorikus képességek növelésére az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazodva – kondicionális: erő, gyorsaság, állóképesség; koordinációs: mozgásszabályozó, mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló képességek – alakítottunk ki gyakorlatokat.
Táborok
A fonyódligeti és zánkai Erzsébet-táborokban évi öt hónapon keresztül 11 000 gyerek veszt részt a „középkori csatajáték és szablyavívás” programunkon. A táborozók részesei lehetnek az élményteli, főként gyakorlati, de emellett elméleti foglalkozásoknak. Az Erzsébet-táborok mellett saját szervezésű, egyhetes bajvívó táborokban vehetnek részt határon inneni és túli gyermekek.
Történelmi viseletkészítő műhelykurzus
Számunkra kiemelten fontos, hogy a ruházat – a szabástól kezdve az öltéseken, színeken át az utolsó gombig – minden szempontból hiteles, autentikus legyen. Ezért a teljesség igényével pontos, tudományosan, szakmailag megalapozott információkat, útmutatást adhatunk közre nemcsak a hagyományőrzőknek, hanem a téma iránt mélyebben érdeklődőknek is. Az ország első történelmi viseletkészítő műhelykurzusain kis létszámban adjuk át a hiteles és mély tudást.
Korhű ruházat készítése
Az ország legnagyobb „végvári” gyermekcsapata, a Bajvívó Magyarok 150 fős gárdája teljes felszerelést kapott a korhű megjelenés érdekében.
Rekonstrukciós műhelymunka
-
A korai huszárság páncélzatának, fegyverzetének, viseleteinek újraalkotása;
-
a teljes magyar történelmi hadi zászlók rekonstruálása;
-
a koraújkori zeneeszközök – tárogatók, dudák, dobok – rekonstruálása.
Könyv és szakirodalom kiadása
Nemzeti hagyományaink ismeretterjesztő zsebkönyvsorozatunk a bajvívás témakörében a honfoglalástól a 20. századig ad pontos képet a bajvívás történetéről, a bajvívás autentikus gyakorlatáról, a harcászati eszközökről, fegyverekről, valamint a viseletekről.
Régizenész gyermekzenekar
Magyarország első régizenész gyermekzenekara. A fiatalok a végvári és kuruc korszak zenei anyagát dolgozzák fel és játszák el rendezvények alkalmával.
Fejlesztési, nevelési programunkat szerteágazó módon, sokrétűen valósítjuk meg, amelynek főbb pillérei: